Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
Az elemzők általában csak az ügyfeleiket közvetlenül érdeklő egy-két tucat társaság várható eredményalakulását követik árgus szemmel, és rendre egy-két évvel előre is tekintenek. Mi nem vágyunk elemzői babérokra, így csupán az éppen elmúlt év eredményeit becsüljük meg, ám itt teljességre törekszünk. Bár a B kategória kisebb cégei elhanyagolható mértékben járulnak hozzá a teljes tőzsdei kapitalizációhoz, a piachoz ők is hozzátartoznak, ráadásul idén a B kategória jelentőségének némi növekedése - már csak az áramszolgáltatók miatt is - bizonyosra vehető. A tőzsdei társaságok - e körbe nem számítjuk bele az inkább alapként működő, könyveit dollárban vezető CEUG-ot - 1997-ben 170 milliárd forintos adózott eredményt értek el (e számban benne van a csak tavaly tőzsdére került öt cég is, közülük az Elmű 3,6 milliárdos nyeresége illetve az Émász 1,1 milliárdos vesztesége jelentős). A tőzsdei kapitalizáció - az azóta bevezetett társaságok OTC-árfolyamait is figyelembe véve - egy évvel ezelőtt 3085 milliárd forint volt, vagyis a vizsgált kör P/E átlaga 18,2-et tett ki. A drámai áringadozásokat produkáló 1998-as esztendő 2996 milliárd forintos tőzsdei kapitalizációval búcsúzott (mindig belekalkulálva a tőzsdei társaságok tőzsdén nem lévő részvényeit is), amely meglehetősen csekély különbségnek látszik, ha a BUX index 21 százalékos esésére (7999 pontról 6308 pontra) gondolunk. Az ok a telefontársaságban rejlik, amelynek 14 százalékos áremelkedése egymagában 5 százalékkal járult hozzá a kapitalizáció emelkedéséhez, miközben a BUX-ban csupán kis részben van jelen, ezért az indexet alig 0,8 százalékkal javította. Az elemzők tavaly januárban 30-38 százalékos eredménynövekedést vártak a tőzsdei cégektől. A jó féléves számok láttán - az első félév az A kategóriában 50,4 százalékos növekedést hozott (NAPI Gazdaság, 1998. augusztus 18., 5-6. old.) - emelték a tétet, 40-45 százalékra. Az orosz válság a magyar vállalati eredményeket is megtépázta (a Richterét mintegy 8, az Egisét 2,5 milliárddal a várakozásokhoz képest), még inkább az elemzők önérzetét. A háromnegyed éves mérlegek közzététele előtt az elemzők többsége legfeljebb 25 százalékos eredménynövekedésről beszélt, ugyanakkor a novemberi számok - ismét csak az A kategóriára (NAPI Gazdaság, 1998. november 18., 13. old.) - 32,4 százalékos növekményt mutattak. Azóta néhány cégről kiderült, hogy a lakossági kereslet növekedése várakozáson felül javítja a pozícióit - ez különösen a Zwackra, részben a Fotexre érvényes - továbbá a szokatlanul kemény december is jót tett a Molnak meg a Prímagáznak. A NAPI Gazdaság - óhatatlanul bizonytalan - becslései szerint az A kategória tőzsdei társaságai 1998-ban összesen mintegy 207, a B kategória cégei 12 milliárd forintos eredményt érhetnek el. Ez a "felsőházban" 27,8, az alsóban 50 százalékos, összesen 29 százalékos eredménynövekedést jelent. (A B kategória kiemelkedő üteme leginkább az Émász-eredmény negatívból pozitívba fordulásának köszönhető.) Volumenben a legnagyobb profitnövekedést a Mol (25 milliárd) és a Matáv (21,5 milliárd) éri el, az olajtársaság profitja 1998-ban több mint 80 százalékkal emelkedik, főként a földgáz-üzletág veszteségének megszűnése, illetve kisebb mértékben egy egyszeri tétel, a Pannon-érdekeltség eladása miatt. Növekedési ütem terén a Zwack (90 százalék) még a Molt is megelőzi. A legnagyobb vesztes kétségkívül a Graboplast, amelynek lapunk becslése szerint 3,6 milliárd forinttal romlott a pozíciója. Ez a becslés elég pesszimista, akárcsak a Dunaholding szintén nehezen kalkulálható vesztesége, ám a DH háromnegyed éves vesztesége ennyi volt, a Grabo viszont a háromnegyed éves 1,1 milliárdos adó előtti eredményéből még nem írta le a La Salle-ügy közel kétmilliárdos számláját, illetve a várhatóan nehezen behajtható orosz kintlévőségeket. A teljes tőzsdei kör P/E átlaga 13,7, amely tavaly óta négy és fél pontos csökkenést - befektetői szempontból olcsóbbá válást - jelent, miközben a fejlett piacokon erőteljesen nőttek a P/E-átlagok. Az A kategória átlagos P/E értéke 13,5, a B-é 16,8. Ha eltekintünk a nyereségét jóval átlag feletti mértékben növelő Matáv még mindig kiugró - de az NYSE-n jegyzett távközlési cégekhez képest nem magas - 22-es P/E értékétől, a kategória "maradékának" már csak 10,1 a P/E átlaga, amely kifejezetten olcsónak tűnik. Valószínűleg e számítást végezték el az alapkezelők is, hiszen 1999 első két tőzsdenapja során éppen 10 százalékkal nőtt a BUX és 10,2 százalékkal a kapitalizáció értéke, vagyis a P/E átlagok - Matávval és anélkül - egy teljes ponttal emelkedtek. KORÁNYI G. TAMÁS