A sáv alján egyébként legutóbb az augusztusi orosz válságot megelőzően volt a hazai valuta. A kereskedés kezdetekor ugyan még 2,05 százalékponttal az intervenciós centrum alatt kötötték az üzleteket, ám a jegyzések rövid időn belül a sáv legaljára csúsztak. Az általános vélemény szerint a forint stabilitása az árfolyamkockázatok mérséklődése, valamint a kedvező makrogazdasági mutatók miatt továbbra is fennmaradhat. Ludányi Csaba, a CA-IB Értékpapír Rt. elemzője szerint a rövid idő alatt bekövetkezett változások egyáltalán nem meglepőek. A bankközi piacon már az ősz eleje óta folyamatosan csökkent a kifutó nyitott kosárpozíciók volumene, így ebből az irányból egyre kisebb nyomás nehezedett a forintra. Ezt erősítette, hogy október óta a világ tőkepiacai is stabilizálódni látszódtak, ezért ha lassan is, de megkezdődött a portfólióbefektetések visszatelepülése, a szeptemberi 143 milliárd forinttal szemben az év végére a külföldiek kezében lévő állampapír-állomány ismét megközelítette a 300 milliárd forintot. A bizalom már korábban visszatért a cseh és a lengyel piaccal kapcsolatban is. Ezen a két piacon már december közepén stabilizálódtak a hozamok. A kedvező folyamatoknak előbb vagy utóbb a magyar állampapírpiacon is érződni kellett. A szakértő kiemelte, rövid távon pozitív hatást fejtett ki az uniós valuta kedvező pénzpiaci fogadtatása is, illetve azok a várakozások, amelyek már a februári hónapban elérhetőnek tartják az egy számjegyű inflációt. Ilyen körülmények között egyáltalán nem meglepő, hogy az idei év első diszkontkincstárjegy-aukcióján jelentős túljegyzés - összesen 13,9 milliárd forintnyi ajánlat érkezett - mellett fél százalékkal, 15,71 százalékra csökkent a 3 hónapos papír átlagos éves hozama. A tendencia a másodlagos forgalomban tovább folytatódott, az ötéves papírokra 11,6 százalékos hozamszinten is mutatkozott kereslet, de a 2 és 3 éves államkötvények kamata is nagymértékben mérséklődött. MADARÁSZ JÁNOS