Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
A jelenleg rendkívül alacsony, tonnánként 250 dollár körüli világpiaci cukorár rányomja bélyegét a hazai termelői árakra is, amelyeket a túl alacsony vámok miatt nem lehet az ágazat nyereségességéhez szükséges szintre emelni. (Az EU-ban a védővám 240 százalék, míg Magyarországon 70 százalék.) A napjainkban jellemző világpiaci árszint egyébként még a cukor előállítási költségeit sem fedezi, hiszen ez az Európai Unióban - répacukor esetében - tonnánként 600 dollár, a magyar cukorgyárak esetében pedig átlagosan 400 dollár körüli szinten mozog. Az alacsony importvám következtében a hazai termelői ár (jelenleg ez átlagosan 100 forint kilogrammonként) az unióbelinek csak mintegy 55 százalékát érheti el, holott az EU-csatlakozásig ennek a viszonyszámnak minimum 70 százalék körül kellene beállnia. A problémák oka azonban nemcsak ebben keresendő. A hazai répa cukortartalma a tavalyit megelőző két évben már 16 százalék fölött volt, ám az elmúlt évben a kedvezőtlen időjárás miatt 14,3 százalékra esett vissza. Az ágazat nyereséges működtetéséhez el kellene érni, hogy a cukorfok tartósan 17 százalék fölött legyen (az unióban 17-18 százalék). Egyelőre még az egy hektárról betakarított cukorrépából kinyert cukor mennyisége is sokkal nagyobb az EU-ban, hiszen ott ez 8 tonna körül van, míg nálunk csupán 4,5-5 tonna. Ennek nagyrészt az az oka, hogy a 1990-es évek elején megjelentek a megfelelő szaktudás, gépek és tőkeerő nélküli kistermelők. Ezen a helyzeten próbálnak a cukorgyárak javítani azzal, hogy ma már a termelési költségek mintegy 40 százalékig történő előfinanszírozásával segítik a termelőket. Jelentősebb magyar cukorexport egyébként csak a FÁK-országokba és a volt Jugoszlávia területére irányult. Így a cseh cukorgyárak által a napokban szorgalmazott és esetleg valóban életbe lépő importszigorításoknak szinte semmilyen hatása nem lesz a hazai cukoriparra, már csak azért sem, mert az az elkövetkező években alapvetően a hazai piac ellátására kíván szorítkozni. A világpiaci árakhoz visszatérve, az elemzők szerint a jelenlegi alacsony árak még 1-2 évig bizonyosan kitartanak. Ennek elsősorban a dél-ázsiai országokban, és Oroszországban bekövetkezett gazdasági válság az oka, hiszen ezek az országok fontos felvevőpiacot jelentettek. Az árak alacsony szintjének másik oka a globális túltermelés volt, ami azért alakult ki, mert a termelők "túlbiztosították" magukat az El Niäo nevű időjárási anomália következményeitől való félelmükben. Á. A.