Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
A hazai bauxitbányászat a magyar-szovjet timföld-alumínium egyezmény hatására a hatvanas évek közepe táján ugrásszerűen fejlődött. Az azóta eltelt évtizedek folyamán, részben a hidegháborús feszültség enyhülésének betudhatóan az alumínium iránti világpiaci kereslet visszaesett, s így tulajdonképpen törvényszerű volt a hazai bauxitbányászat hanyatlása is. A csökkenő igények a további működés érdekében szerkezetátalakítást indukáltak az ágazatban. Ennek következtében a kitermelés mára évi 3 millió tonnáról 950 ezer tonnára csökkent, aminek döntő részét itthon, az ajkai és a mosonmagyaróvári timföldgyárban dolgozzák fel, s csupán egy jelentéktelen része kerül exportra, Lengyelországba - mondta lapunknak Zoltay Ákos, a Magyar Bányászati Szövetség ügyvezető főtitkára. Az elmúlt év őszétől az újonnan nyitott fenyőfői II/1. mélyművelésű bányának köszönhetően évi 250 ezer tonnával nőtt az bauxitbányászat kapacitása. Az uránbányászat még inkább megsínylette a katonai leszerelési egyezményeket, hiszen ezek után az urán világpiaci ára is "vízbe dobott kőként" kezdett süllyedni, ami veszteségessé tette a hazai kitermelést is. Így 1997 szeptemberétől megszűnt a magyar uránbányászat. Hasonló sorsra jutott a rézbányászat; a fém ára a világpiacon drámaian csökken, ami azzal magyarázható, hogy a réz helyett más, hasonló tulajdonságokkal rendelkező anyagokat kezdtek használni. A magyarországi kitermelés gazdaságtalanná vált, ennek ellenére a recski rézbányát "csak" vízzel árasztják el, aminek köszönhetően megmarad annak a lehetősége, hogy a későbbiekben újra megnyissák. Az előbbiek helyett egyéb ércek és ásványok kitermelése került előtérbe. Ezek egyike a Tokaj környékén bányászható zeolit, amelyet elsősorban víztisztításnál és -szűrésnél használnak. A 28 ezer tonnányi termelés nagyobb részére belföldön van szükség, csupán 3 ezer tonna kerül exportra. A perlit - könnyűbetont és hőszigetelő vakolatokat gyártanak belőle - volumenét tekintve kiemelkedő jelentőségű, a 100 ezer tonnányi éves mennyiség közel 40 százalékát exportálják. Évi 92 ezer tonna kerül a felszínre gipszből is, ezt szinte teljes egészében felveszi a hazai építőipar, mindössze 300 tonnányi a kivitel. A kovaföld-kitermelés az előbb említetteknél lényegesen szerényebb, csak 6 ezer tonna évente, ám az egyre szigorúbb környezetvédelmi előírások miatt fokozatosan előtérbe kerül kitűnő abszorbciós tulajdonsága miatt. A rendszerváltás óta a kő, kavics és a homok bányászata jelentősen felértékelődött. Ezt bizonyítja, hogy szinte mindegyik bányát privatizálták, s jelentős hányaduk külföldi kézbe került. Ennek elsősorban az a magyarázata, hogy a nyugat-európai országokban szigorodó környezetvédelmi előírások következtében az ottani külfejtéses bányák ellehetetlenültek, közülük sokat bezártak. (Ezzel magyarázható az is, hogy az export nagyobb hányada Ausztriában talál vevőre.) Az érdeklődést azonban a hazai autópálya-építések beindulása is fokozta. Ezek hatásaként a kavics- és a homokkitermelés együttesen elérte az évi 10 millió tonnát, aminek valamivel több mint 15 százaléka kerül a külpiacokra, annak ellenére, hogy a szállítás nem egyszer nagyobb költséget jelent, mint maga a kitermelés. Á. A.