Hét év után ismét a részvényszekció vette át a forgalom terén a vezető szerepet a Budapesti Értéktőzsdén. A tulajdont megtestesítő papírok a teljes - a NAPI Gazdaság számításai szerint - 13 847 milliárd forintos forgalom éppen felét adták. A tőzsde forgalma egyébként az utóbbi évekénél kisebb mértékben, forintban duplájára, dollárban mintegy négyötödével bővült 1997-hez képest.
A korábbi évekhez hasonlóan december ismét meghozta a befektetők vásárlókedvét, az éves forgalom 11 százaléka ekkor történt. A - duplikáltan számított - 13 847 milliárd forintos forgalom felét a részvények adták, e szekció forgalma 1997-hez képest forintban 140 százalékkal nőtt. (Korábban egészen lélegzetelállító volt a részvényforgalom növekménye, 1996-ban és 1997-ben külön-külön meghatszorozódott a forgalom.) A csaknem 7 ezer milliárdos részvényforgalom több mint 97 százalékát az A kategória részvényei adták, a B kategória súlya inkább csak decemberben nőtt meg, az Elmű és az Émász bevezetése miatt.
A forgalom intenzitását jelzi, hogy a legfontosabb papírokból a teljes alaptőke legalább egyszer - de a TVK esetében négyszer, a Mol esetén kétszer - megfordult a parketten. Még nagyobb a forgási sebesség, ha csak a közkézhányadot vesszük figyelembe. Az átlagos napi részvényforgalom egyébként - itt már a napi adatokhoz hasonlóan egyszeresen számolva - megközelítette a 30 milliárd forintot.
A BÉT állampapírtőzsde jellege - amely a kilencvenes évek első felében vitathatatlan volt - mindinkább csökken, bár az államkötvények forgalma a részvényekéhez mérhető ütemben nőtt 1998-ban. Ezt azonban ellensúlyozta a diszkont kincstárjegyek forgalmának stagnálása. Összességében a 6870 milliárd forintos államkötvény-forgalom azt jelenti, hogy minden a tőzsdére bevezetett állampapír másfélszer cserélt gazdát a parketten (itt már a duplikált forgalom hatását is figyelembe kell venni).
Továbbra is alárendelt szerepet játszanak a nem állami kibocsátású kötvények és jócskán visszaesett a kárpótlásijegy-forgalom. (Volumenben nem akkora a csökkenés, hiszen esett a jegy árfolyama.) A zárt végű befektetési jegyek a tőzsdei parkett mellékszereplői, csupán a két Pillér-alap tekinthető likvidnek.
A C kategória hatása még nehezen becsülhető, sokan úgy vélik, inkább csak az alvórészvények száma növekszik meg a mostani tucatról két-három tucatra. (Likviditás terén a CEUG a negatív rekorder, a Londonban aktív alap jegyeire itthon 1998-ban egyetlen üzlet sem született, a Quaestorra is csak fél éve, a Nitroilra pedig a két héttel ezelőtti üzlet előtt márciusban kötöttek utoljára.)
KORÁNYI G. TAMÁS
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.
Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.