Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
A három megye vetésterületének 83 százalékán búzát és kukoricát termeltek. A cukorrépa országos vetésterületének közel harmada, a napraforgóénak, burgonyáénak és lucernáénak pedig negyede található itt. Az 1991-95-ös évek átlagához viszonyítva 1997-ben a fontosabb szántóföldi növények közül a búza és a kukorica betakarított mennyisége - akárcsak országosan - a régióban is nőtt. Többet takarítottak be cukorrépából és burgonyából is, míg az egyéb szántóföldi növények terméseredménye mérséklődött, a napraforgóé erőteljesen, közel 30 százalékkal csökkent. A három megye között a vetésszerkezetben sincs lényeges különbség. A régió az országos termésmennyiség harmadát adta cukorrépából, míg burgonyából az összes termés 21 százalékát. A térség gazdálkodói 1 millió 38 ezer hektáron folytattak növénytermesztést. A szántó 8,4 százaléka - országosan csupán 4,7 százaléka - maradt bevetetlenül vagy betakarítatlanul, főként a tavaszi és nyári belvíz következtében. Tizenkilenc - vagy alacsonyabb - aranykorona értékű szántó Szabolcs településeinek 93 százalékában található, Hajdú-Biharban ez az arány 44, míg Jász-Nagykun-Szolnokban 30 százalék. A gyümölcstemesztés területi aránya igen alacsony az Észak-Alföldön, annak ellenére, hogy a régió éghajlati adottságai a napfényes órák számát tekintve kedvezőek számos gyümölcsfaj termesztéséhez. A mezőgazdasági terület 2,3 százalékát foglalja el összefüggő gyümölcsös, a régión belüli gyümölcstermő terület 82 százaléka szabolcsi, az ország almatermésének felét ebben a megyében szüretelik. A szőlőtermelés a három megyében nem jelentős, a mezőgazdasági területnek csupán 0,5 százaléka, míg országosan ez az arány 2,1 százalék. Az észak-alföldi régió szerepe az állattenyésztésben is jelentős. 1997 decemberében 195 ezer szarvasmarhát és 1 millió 31 ezer sertést tartottak. Az egy évvel korábbi adatokhoz képest a sertésállomány 8 százalékkal, 85 ezerrel csökkent. A szarvasmarha-állomány 22,4 százalékát, sertéseinek 20,9 százalékát tartották 1997 végén a térségben. Egy évvel ezelőtt a Magyarországon működő összes agrárvállalkozás 18,6 százalékának volt székhelye a három megye valamelyike, s a mezőgazdasági vállalkozások 73 százaléka már egyéni vállalkozás volt. Az átalakulás azzal járt, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma nagymértékben visszaesett, a vállalkozások többsége kisméretű gazdaságot tartott fenn. Az agrárvállalkozások 94 százaléka legfeljebb 10 főt foglalkoztatott, 50-nél többet csupán 2 százalékuk. Tavaly októberi adatok szerint Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok öt-öt, Szabolcs pedig egy 300 főnél többet foglalkoztató mezőgazdasági ágazathoz tartozó vállalkozásnak a székhelye. Az erdőgazdálkodási ágazatot két nagyvállalkozás képviseli. SIMON CS. JÓZSEF