Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
A szénbányászat az elmúlt 15 évben jelentős változásokon ment keresztül. Az 1985-ben még 24 millió tonnányi termelés folyamatosan csökkent, s a elmúlt évben már csak megközelítően 15 millió tonna szén került a felszínre. Ez a nagyarányú visszaesés maga után vonta azt, hogy a szénbányászatban dolgozók száma is drasztikusan csökken, hiszen az 1985-ben teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 79 ezerről 1997-re 16 ezerre apadt. A termelési adatokat vizsgálva szembetűnő, hogy míg az 1980-as évek közepéhez mérten a mélyműveléses feketeszén- és a barnaszén-kitermelés jelentősen csökkent, addig a külfejtéses lignit mennyisége 8 millió tonna körüli szintre nőtt. Ennek az az oka, hogy a lignit kitermelése gazdaságos, és ugyanez mondható el az elégetésével nyert villamos energiáról is - mondta Zoltay Ákos. A legnagyobb hatása az ágazatra a fogyasztói szokások átalakulásának volt. A feketeszén és a barnaszén lakossági felhasználása a gázprogram miatt esett vissza, ennek következében pedig megnőtt az erőművek részaránya a felhasználásban; jelenleg a hazai széntermelés 93 százalékát villamos energia előállítására használják. A feketeszén iránti keresletcsökkenés másik meghatározó eseménye az volt, hogy a Dunai Vasműben megszüntették a kokszigényes vasgyártást, és az acélipar átalakítása miatt nem valósult meg a Liász-program sem, amelynek során a feketeszén kitermelését az 1990-es évek elejére 3,1 millió tonnára kellett volna növelni. Ma már ez nem éri el az 1 millió tonnát sem. (Az acélgyártás a Mecsek környéki szénbányákra támaszkodott volna, s az itt található szén a liász földtörténeti korban jött létre.) A szénbányászaton belül lényeges változások történtek a tulajdoni viszonyokban is, igaz, ezek a folyamatok már a 1990-es évek elején-derekán zajlottak le. Létrejöttek a bánya-erőmű vertikumok, a Pécsi Erőmű Rt., a Bakonyi Erőmű Rt., a Vértesi Erőmű Rt., a Borsodi Energetikai Kft. és a Mátrai Erőmű Rt. körül. Ezen változások következtében az 1990-ben még meglévő 41 bányából mára már csak 19 maradt. Ebből 6 külszíni fejtéssel, míg 13 mélybányászattal dolgozik. Az egyébként gazdaságosan működő, integráción kívüli bányák sorsáról az első negyedév végén dönt a kormány. Az erőművek már említett közel 93 százalékos súlya a szénfelhasználásban egyértelművé teszi, hogy a hazai bányászat jövője tulajdonképpen az új szénerőművek építésén múlik, hiszen a riói egyezménynek megfelelő környezetvédelmi moratórium szerint az elavult erőművek 2003 után a jelenlegi formában és technikai felszereltséggel már nem működhetnek tovább. Ahhoz azonban, hogy a szénbányászatnak valóban jövője legyen, az erőmű-építési tender elbírálásakor azokat a blokkokat kellene előnyben részesíteni, amelyek hazai szenet kívánnak felhasználni. Mindezekhez a főtitkár hozzátette, hogy a visontai bánya lignitvagyona megfelelő alapot nyújtana egy új ligniterőmű rentábilis működéséhez is. Ugyanakkor azt is szem előtt kellene tartani, hogy egy új erőmű hatásfoka a mostaniakhoz képest 25 százalékkal jobb, ebből adódóan több villamos energia termelhető ugyanannyi szénből, s így a vertikum gazdaságossága is nagyban javulna. Á. A.