Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
A tőzsdetanács hétfői ülésén döntenek arról, hogy elfogadják-e a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) által javasolt új, BRX indexet (NAPI Gazdaság, 1998. december 5., 11. oldal). Az alapkezelői szövetség által kialakított mutatószám a tervek szerint mintegy benchmarkként - azaz referenciamutatóként - szolgálna a nyílt végű, részvényeket is vásárló befektetési alapok számára. A BÉT hivatalos indexe a BUX ugyanis kosárösszetétele miatt meglehetősen nehezen használható az alapok hozamának megbízható mérésére. A BUX-ban ugyanis egy-egy részvény, ha ezt a társaság kapitalizációja indokolttá teszi, akár 15 százalékos súllyal is szerepelhet. A BRX azonban ettől eltérő kosárösszetételre és számítási metódusra épülne. Az index alapvetően egy egymilliárd forintos indulótőkéjű, részvényekkel a törvényi korlátok betartásával maximálisan feltöltött részvényalapot modellez. Eszerint a kosár 85 százalékát 17 részvény, a maradék 15 százalékot pedig az előírásokhoz igazodva likvid eszközök teszik ki. A 17 részvény induláskor egyaránt 5-5 százalékos súllyal kerül majd be a kosárba, mivel ennyiben van maximálva egy-egy tőzsdei papír maximális aránya a befektetési alapok portfóliójában. A tervek szerint az index összetételét rendszeresen felülvizsgálnák. Az induláskor a kosárba az elmúlt három hónap adatai alapján a legnagyobb forgalmú 17 papír kerülne be. Az index számításánál a tőzsdei záróárfolyamokat veszik majd figyelembe (igaz, a törvényi szabályozás szerint az alapok nettó eszközértékének kiszámításánál a tőzsdei átlagárfolyamokat tekintik irányadónak). Természetesen a likvid eszközállománynak is kell, hogy legyen valamilyen nagyságú hozama, ezért a képzeletbeli portfólió 15 százaléka az indulást követően kamatozik majd. A kamatot rendszeresen a három hónapos diszkontkincstárjegyek aukcióin kialakult átlaghozam alapján számítják majd ki, lineárisan. LOVAS ANDRÁS