A hízott liba és kacsa mája nemcsak a legdrágább, de minden bizonnyal a legfinomabb csemegék közé tartozik, s ezen túlmenően termelése több országban is az agrárgazdaság nem elhanyagolható szegmensét képezi. Emiatt érthetően ambivalens érzésekkel fogadták a brüsszeli bizottság mellett működő állat-egészségügyi tudományos bizottság (SCAH) azon jelentését, miszerint elítélendő a libák és kacsák esetében folytatott takarmányozási gyakorlat, azaz a tömés. A tanulmány elmarasztalóan foglal állást az említett szárnyasok naponként kétszeri, a torkukba dugott csövön történő "kényszeretetéséről", amelyet annak érdekében folytatnak, hogy májukat így a normális méret akár tízszeresére növeljék - írja az Agra Europe. Az Európai Unió bizottsága nem köteles figyelembe venni a SCAH megállapításait, tanácsait, de felhasználhatja azt az álláspontja alátámasztásaként, amennyiben úgy döntene, hogy törvényalkotást kezdeményez a szóban forgó gyakorlat betiltása érdekében. Az azonban nyilvánvaló, hogy egy ilyen lépés hatalmas ellenzést váltana ki azokban a tagállamokban - Franciaországban, Spanyolországban és Belgiumban -, ahol libamájat "termelnek". Az állatok jogaiért küzdő európai csoport (Eurogroup for Animal Welfare) egyrészt üdvözölte a jelentést, mondván, hogy a tömés "elfogadhatatlan szenvedést" okoz az állatoknak, ugyanakkor a szervezet igazgatója, David Wilkins elismerte, hogy a termelő országok ellenállása miatt e takarmányozási eljárás betiltásához még idő kell. Ehhez tartozik még az is, hogy maguk a jelentés készítői is úgy vélik, hogy a teljes tilalom "szélsőséges" megoldás lenne.